Villamos biztonsági felülvizsgálat

Az ingatlanok elektromos rendszerének rendkívül részletes műszeres és szemrevételezéses ellenőrzése. A felülvizsgálatot különleges erősáramú villamos szakvizsgával rendelkező szakember végezheti, aki joghatással bíró minősítő okiratot állít ki. A felülvizsgálat után a jegyzőkönyv részletesen felsorolja a feltárt hibákat.

Hallhattad az "érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat" és az "erősáramú berendezések felülvizsgálata" megnevezéseket is, melyek 2020. július 31-én összevonásra kerültek, és a vizsgálat megnevezése már egységesen "villamos biztonsági felülvizsgálat"!

Egy ingatlan vásárlásakor, bérbevételekor a legtöbben látják, hogy szép-e a festés, a burkolatok és a konyha rendben vannak-e, a fürdőszoba nincs-e nagyon lepusztulva. Vevőként azonnal el tudsz kezdeni gondolkodni, hogy a nyílászárókat ki akarod-e cseréltetni, felszeded-e a parkettát, vagy éppen kicserélteted-e a lámpákat, kapcsolókat, konnektorokat.

De mi a helyzet az elektromos rendszerrel? A falban nem látható a vezetékek kötése és állapota, a lakáselosztóról (amiben a kismegszakítók [biztosítékok] vannak) laikusként nem egyszerű megállapítani az elavultságát, pláne a hibáit vagy hiányosságait. A dugaszoló aljzatok paraméterei műszeres mérés nélkül ismeretlenek maradnak. Egy villanyszerelő felmérheti az állapotot, megbonthatja a burkolatokat, és szemrevételezéssel megállapíthatja, hogy a rendszer körülbelül milyen állapotban van, de komolyabb méréseket már nem tud végezni.

Sajnos sok eladó és ingatlanközvetítő hallani sem akar a felülvizsgálatról annak ellenére, hogy a legtöbb lakóingatlan elektromos berendezése rendkívül rossz állapotban van, mert így már nem lehet a vásárlót megtéveszteni. A régi ingatlanok karbantartásának és felújításának teljes hiánya mellett sok az újabb ingatlanban is a potenciálisan veszélyes hiba a hanyag kivitelezés miatt. A hibákat gyarapítják a barkácsolt, házilag szakszerűtlenül végzett átalakítások.

A probléma súlyos, hiszen egy csúnya burkolás vagy foltos festés nem okozhat balesetet. Egy csőtörés is „csak” eláztatja a lakásodat, ami idővel kiszárad. Egy elektromos hiba miatt viszont porig is éghet az ingatlanod, rosszabb esetben feszültség alá kerülhet a hűtőszekrényed burkolata, amitől akár halálos áramütést is szenvedhet valamelyik szeretted!

A tűzoltók és a mentők ingyen jönnek ki, de inkább hagyjuk őket pihenni!

Baleset esetén az ingatlan üzemeltetője a felelős, komolyabb baleset esetén neki kell a bíróság elé állnia. Éppen az ilyen események megelőzése a villamos biztonsági felülvizsgáló szakember feladata!

A villamos biztonsági felülvizsgálatok során rengeteg ingatlanról derül ki, hogy valódi időzített bomba!

A felülvizsgálat kimutatja, hogy az elektromos rendszer, berendezés vagy szerkezet teljesíti-e a vonatkozó szabványokban előírt műszaki kritériumokat. Erre azért van szükség, hogy az esetleg hibás berendezés által okozott áramütést vagy tűzesetet megelőzhessük. A statisztikák szerint a legtöbb lakástüzet elektromos hiba okozza!

Eladó ingatlanok esetében a hibák kijavítása nem kötelessége az eladónak. A vevőt a minősítő irat átadásával tájékoztatja az ingatlan villamos berendezésének állapotáról, így a rendszer esetleges hibájából adódó balesetért már a vásárló lesz a felelős.

Ingatlan vásárlójaként a vevő pontos jelentést kap kap az elektromos rendszer állapotáról, így tisztában lesz az esetleges veszélyekkel is.

A saját lakásában lakó ingatlantulajdonos is kötelezve van a felülvizsgálatra, amit egy elektromos hiba miatti káreseménykor a biztosító már kérni is fog. A biztosítási kötvényben szereplő "kármegelőzési kötelezettség" a hivatkozási alapuk, erre hivatkozva nem fogják kifizetni a kárt a minősítő irat hiányában!

Munkahelynek minősülő ingatlanban és bérbe adott lakóingatlanban egyaránt kötelező a feltárt hibák kijavíttatása villanyszerelő szakemberrel.

Igen, kötelező. Lakáseladáskor a 40/2017. (XII. 4.) Nemzetgazdasági Minisztériumi rendelet 1. mellékletének (Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat) 1.6. e) ; 1.7. ; 1.8. pontjai alapján kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat. Egyedül egy kivétel van a lakóingatlanok esetében, amikor a tulajdonos mentesül a felülvizsgálati kötelezettség alól, de az ehhez szükséges feltételeknek a régebbi ingatlanok csak nagyon ritkán felelnek meg, és nem vonatkozik az eladásra, bérbeadásra és munkahelyek esetére. Lentebb meg fogod találni a pontos hivatkozást a rendeletre, ha kiválasztod a számodra szükséges felülvizsgálatot.

Egy kedves ügyfelemet többmilliós kár érte egy lakásvásárláskor elmaradt villamos biztonsági felülvizsgálat miatt, de az ügyet nem hagyta annyiban, és a dolog után ment. A levelezését a rendelkezésemre bocsátotta, melyből a legérdekesebb ennek a két minisztériumnak a minden kétséget kizáró véleménye a kötelező felülvizsgálatról:

Az Igazságügyi Minisztérium válaszlevele itt olvasható.

A Nemzetgazdasági Minisztérium válaszlevele pedig itt.

Amit már hallottam ügyvédektől:
„Ha kápés a vevő, nem kell...”
„Csak Pesten kötelező...”
„Beírjuk, hogy van áram-védőkapcsoló...”
„Új szereléskor nem kell...”
„Régi szereléskor nem kell...”
„Ismerősének adja el...”
„Az apja villanyszerelő volt...”
„Nem létfontosságú...”
„Közös megegyezéssel eltekinthetünk tőle...”

De, tulajdonosváltáskor kivétel nélkül minden esetben kötelező, és perbe is foghatnak, ha nélküle adod el a lakásodat! Az ingatlanok villamos biztonsági felülvizsgálatát a 40/2017. (XII. 4.) Nemzetgazdasági Minisztériumi rendelet írja elő, mely 2024. január 29-től módosult.

A módosítás előtt a rendelet úgy fogalmazott, hogy a felülvizsgálat elhagyható abban az esetben, amikor az ingatlanban áram-védőkapcsoló (FI-relé) üzemel, és a betáplálás nem haladja meg fázisonként a 32 Ampert. Ez már nem él, az ügyvédek viszont sokszor még erre emlékeznek! Ez ne tévesszen meg téged, hiszen a törvény nem tudása nem mentesít a felelősség alól, a felelősség pedig eladóként vagy üzemeltetőként a tiéd (az ügyvédedet nem terheli igazi felelősség)!

A jelenleg hatályos rendeletből ezt a logikátlan kiskaput törölte (már csak a lakóingatlanok időszakos vizsgálatára érvényes a két feltétel) a jogalkotó, amiről sok ügyvéd és ingatlanközvetítő nem tud, vagy éppen nem akar tudni és hallani (pedig az Üttv. 42. § (6) bek. értelmében az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról).

A módosítás után a villamos biztonsági felülvizsgálat a lakóingatlanokban a következő kettő esetben hagyható el:

1.: Hogyha van 6 évnél nem régebbi minősítő irat, ÉS az irat kiállítása óta nem történt az elektromos rendszeren átalakítás, felújítás, javítás, módosítás, különleges esemény, baleset.

- VAGY -

2.: Lakóingatlanban lévő nem eladó, nem bérlakás, nem munkahely esetében, ÉS amikor a tulajdonos lakik a lakásban, ÉS üzemel áram-védőkapcsoló (FI-relé), ÉS a betáplálás nem haladja meg fázisonként a 32 Ampert.

Tehát bizonyos esetekben az időszakos felülvizsgálat elhagyható, de egy első üzembe helyezést megelőző felülvizsgálattal ilyen esetekben is rendelkeznie kell az ingalanoknak ... na ilyennel még nem találkoztam sehol ...

A villamos biztonsági felülvizsgálat lakáseladáskor annyira kötelező, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara a 106. hírlevelében ismételten fel is hívta az ügyvédek figyelmét a rendelet betartatására és a tájékoztatási kötelezettségükre 2025. októberében, több-kevesebb sikerrel...

1/1963. (VIII. 5.) BM rendelet:
Már 1963-ban volt előírás a villamos berendezések felülvizsgálatáról.

MSZ 171 és MSZ 172 szabványsorozatok:
Az 1970-es és 1980-as években foglalkoztak a villamos előírásokkal és érintésvédelemmel.

KLÉSZ:
1981-ben IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról.

MSZ 1600 szabványsorozat:
1977-től létesítési biztonsági szabályzat.

MSZ 2364 szabványsorozat:
1992-től az épületek villamos berendezéseinek létesítéséről.

MSZ HD 60364 szabványsorozat:
2007-től a kisfeszültségű villamos berendezésekről.

40/2017. (XII.4.) NGM rendelet:
2018-tól egy átfogó műszaki biztonsági szabályrendszert ír elő a villamos berendezések felülvizsgálatára, mert az ingatlanok villamos berendezéseinek állapota a hanyag kivitelezés állandósult gyakorlata, továbbá az elmaradt felülvizsgálatok és karbantartások miatt katasztrofális állapotúvá váltak.

Ez tévedés még abban az esetben is, ha az ügyvéddel ezt az adás-vételi szerződésbe foglaltatod. A rendelet nem tesz különbséget felújítandó, lakható vagy bontandó épület esetében.

Egy egyszerűsített, olcsóbb vizsgálatra azonban ilyen esetekben van lehetőség, ami nem tartalmazza azokat a műszeres méréseket, melyek egy teljes felülvizsgálat részét képezik. A minősítés ilyenkor automatikusan „NEM MEGFELELŐ”, és a „használata nem javasolt” felirat is a dokumentumba kerül.

Ez egy rendkívül veszélyes és hibás ügyvédi gyakorlat, ami miatt rengeteg adásvételi szerződés lehet problémás, még ma is gyakran próbálják meg így kihagyni (és felelőtlenül ki is hagyják) az ügyvédek a tulajdonosváltás folyamatából a kötelező villamos biztonsági felülvizsgálatot.

Az igazság az, hogy egy minisztériumi rendeletet két magyar állampolgár még ügyvédi segítséggel sem írhat felül. Az ingatlan adásvételi szerződésének ez a pontja nem mentesíti az eladót a felelősség alól egy hiba vagy baleset alkalmával. Mivel a felek jogszabályi kötelezettséget szegnek meg, egy kellékszavatossági eljárás során az eladó sokkal nehezebben fogja tudni bizonyítani a vélt (vagy valós) igazát. A kötelezően elkészítendő villamos biztonsági felülvizsgálatot bizonyító minősítő irat egyértelmű bizonyíték lesz az eladó kezében, mely bizonyítja, hogy a villamos berendezést hibátlan állapotban adta át, vagy éppen bizonyítja, hogy a vevőt tájékoztatta a javítandó hibákról.

A tájékoztatás elmaradása esetén az esetleges károkból (az elektromos hibák kijavítása, festés, burkolatok helyreállítása, ideiglenes lakhatás, ...) adódó kiadások az eladót terhelik, amit a vevő kellékszavatossági per indításával érvényesíthet. Az ilyen perekben már az előkészítő tárgyaláson megegyezés szokott születni, annyira egyértelmű az eladó felelőssége.

Az ilyen jellegű megegyezés tehát egyik félnek (eladó, vevő, ingatlanközvetítő, ügyvéd) sem érdeke, az esetleges haszna néhány 10 ezer forint azonnali spórolás, de a következmények sokkal súlyosabbak is lehetnek.

Az eddigi tapasztalataim alapján a felülvizsgált lakóingatlanoknak kevesebb, mint 1 százalékában kaphat a villamos berendezés "megfelelő" minősítést függetlenül attól, hogy új építésű-e az ingatlan.

Nem tudom, hogy az oktatás hibájából, vagy egyszerűen a szakmai igénytelenségből adódik-e ez az elképesztő eredmény, de a lakások felében poteniálisan tűzveszélyes hibákat, a negyedében pedig érintésvédelmileg aggályos hibákat szoktam találni. Alacsony keresztmetszetű vezetékek, összegányolt és szakszerűtlenül szerelt lakáselosztók, a védővezető (földelés) hiánya, házilag barkácsolt berendezésrészek, alapvetően hibás kialakítások, égés- és olvadásnyomok, a karbantartás teljes hiánya és az elavulás - de a felsorolás folytatható lenne a hibásan kiválasztott berendezésrészekkel, a fürdőszoba nem megfelelő kialakításával, a fémszerkezetek földelésének hiányával, a nem megfelelő áram-védőkapcsolók beépítésével, ... A klímások és egyéb "szak"emberek szabványoknak nem megfelelő anyagválasztásáról és hibás szereléséről már nem is szólva.

Hogyha egy ingatlan az eladáskor kötelező villamos biztonsági felülvizsgálat alapján "nem megfelelő" minősítés kap, akkor az eladót nem terheli kötelezettség a hibák kijavítására. A minősítő irat részét képezi egy hibajegyzék is, amivel az eladó a vevőt tájékoztatja az ingatlan villamos berendezésének hibáiról. A vevő pedig dönthet úgy, hogy kijavíttatja a hibákat, vagy épp nem foglalkozik vele, a felelősség egy esetleges baleset alkalmával már őt terheli.

Természetesen az eladó dönthet úgy is, hogy a feltárt hibákat kijavíttatja, így az ingatlan értéke is növekedhet.

Ez pontosan így van abban az esetben, amikor az elérhető legolcsóbb felülvizsgálót hívják ki egy lakás villamos biztonsági felülvizsgálatára, aki alapvetően fontos és kötelező elemeit hagyja ki a vizsgálatnak, kiállít egy 8-12 oldalas "kamu" iratot hamisított és nem reprodukálható mérési eredményekkel. Ilyen esetben nem csak az instant pénzlehúzás kárával kell számolni, hanem az esetleges jogi következményekkel is, de erről picit lejjebb lesz szó.

Ideális esetben semmi nem történik.

Az esetek azonban gyakran nem ideálisak. Hogyha a vásárló 5 éven belül bármilyen hibát talál az elektromos rendszerben, akkor kellékszavatosságra hivatkozva kártérítést kérhet az eladótól. A kártérítés persze nem csak a villamos berendezés javítására (rosszabb esetben teljes felújítására) korlátozódik, hanem a bontástól a törmelék elszllításán át az egyéb szakmunkák helyreállításáig, mint például a festés, burkolás. Mégrosszabb esetben az eladónak kell a felújítás idejére a vevő lakhatását is állnia.

A legrosszabb eset, amikor valamilyen elektromos eredetű baleset vagy lakástűz keletkezik, ilyenkor az eladót 5 évig hibás telejsítés miatt a bíróság is számonkérheti.

Az elmaradt villamos biztonsági felülvizsgálat miatt minősítő irat sem áll rendelkezésre, amivel az eladó bizonyíthatná, hogy milyen állapotban adta át a lakást, tehát a vásárló egy utólagos módosítása is problémát okozhat az eladónak még 5 évig.

Vásárlóként érdemes minél előbb elvégeztetni a villamos biztonsági felülvizsgálatot az ingatlanon, így jó (de ritka) esetben egy megnyugtató "megfelelő" minősítéssel bátran használható a lakás tovább. Rosszabb esetben kiderülnek olyan hibák, melyeknek a javításával biztonságossá tehető a lakás. Ezeknek a hibáknak a javítási költségei a jog szerint az eladót terhelik a vásárlástól számított 5 évig. Megfontolandó, hogy a vásárlónak van-e idegrendszere és ideje arra, hogy bíróságra menjen az üggyel. A tapasztalataim alapján ezek az ügyek már az előkészítő tárgyalásokon meg szoktak oldódni a kártérítés kifizetésével.

Nem érdemes az utolsó pillanatig halogatni!

A dokumentum elkészíttetése az energetikai tanúsítványhoz hasonlóan kötelező, 6 évig érvényes, de nem ezek miatt javasolt a megcsináltatása már a lakás meghirdetése előtt.

Azt látom, hogy lakáseladáskor a tulajdonosok rendkívül elfogultak a saját lakásuk iránt (a legtöbbször alaptalanul). Sokan meg vannak róla győződve, hogy náluk minden rendben van, hiszen 40 éve ott laknak. Aztán az utolsó pillanatban elkészül a VBF, és kiderül, hogy a lakás erősen felújítandó. Ilyenkor szoktam kétségbeesett esti telefonhívást kapni az ügyvédi irodából, ahol a szerződéskötés emiatt megakadt, és kihangosított telefonnal hallgatják, ahogy szóban is elmondom a hibákat, melyeket tapasztaltam aznap reggel a lakásban.

Sokkal egyszerűbb a dolga mindenkinek, ha úgy van meghirdetve a lakás, amilyen állapotban majd valóban átadásra kerül a vevőnek.

A kiadott ingatlan bérlője
Bérbeadáskor érdemes a minősítő irat egy példányát a bérlőnek átadni, így a bérlő nyugodt lehet az elektromos rendszer állapotával kapcsolatban, a tulajdonos pedig védve van egy esetleges balesetkor, nem terheli őt felelősség. Sokan házilag barkácsolnak a villamos berendezésen, ami természetesen albérletben is előfordulhat, de a minősítő irat a tulajdonost megvédi, hiszen ő megfelelő állapotban adta át az ingatlant.

Az eladó ingatlan vásárlója
A vásárlót kötelező tájékoztatni a villamos berendezés állapotáról, ami elsősorban az eladót védi egy esetleges jogi procedúrától. A vásárló szavatossági pert is indíthat az eladó ellen az elektromos rendszer nem megfelelő állapota miatt, függetlenül attól, hogy az eladó jóhiszeműen adott-e téves tájékoztatást a lakás villamos rendszerének állapotáról. Ezek a perek rendkívül súlyos kártérítés megítélésével is végződhetnek!

Hogyha nem készül villamos biztonsági felülvizsgálat, és a lakás eladása után derül ki, hogy rossz a rendszer, akkor ez rejtett hibának minősül, ami miatt a vásárló szavatossági pert is indíthat! Baleset esetén az eladó felelőssége is felmerülhet!

A kormányhivatal
Munkahelyeken is kötelező az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat, melynek meglétét ellenőrizni is szokták.

A földhivatal
Mivel a minősítő irat megléte egy ingatlan adás-vétel esetében előírás, a földhivatal is kérheti a dokumentumot.

Az e-ingatlan nyilvántartás (hamarosan)
A minősítő iratot várhatóan 2026. nyarától fel kell majd tölteni az elektronikus ingatlan-nyilvántartásba is!

A bank
Bankkölcsön felvételekor egyre gyakrabban kérik a bankok is a minősítő iratot.

Az értékbecslő
Egyre többször van szükség a VBF-re ahhoz, hogy egy ingatlan valódi értéke meghatározható legyen.

A biztosító
A biztosítód a lakásbiztosításod kötvényében leírja, hogy mindent meg kell tenned az esetleges káresemények megelőzése érdekében. Hogyha rád (a lakásodra) nézve kötelező, de nem kértél villamos biztonsági felülvizsgálatot, mely kimutathatja a potenciálisan veszélyes hibákat a lakásod elektromos rendszerében, akkor a biztosítód egy esetleges elektromos hibából adódó baleset kapcsán megtagadhatja a kár kifizetését (és élni is fog a lehetőségével). Ezt egyébként kármegelőzési kötelezettségnek nevezik, és akkor is érvényes, ha nincs leírva.

A munkavédelmi hatóság
Munkahelyek esetében ők is kérhetik a dokumentumot egy munkaügyi ellenőrzés során.

A katasztrófavédelem
Egy tűzeset után, illetve a társasházak tűzvédelmi ellenőrzésekor szokták kérni a villamos biztonsági felülvizsgálatról szóló dokumentumot.

A bíróság
Baleset, tűzeset vagy szavatossági peres eljárás alkalmával szükség lesz a minősítő iratra.

Egy pici lakásban a villamos biztonsági felülvizsgálat 2-3 órát vesz igénybe a helyszínen, majd további 2 óra a papírmunka.

Egy 150-200 négyzetméteres családi házban a felülvizsgálat akár 2-3 napot is igénybe vehet!

Fentiek alapján a lakóingatlanok villamos biztonsági felülvizsgálatának ára 70.000 - 300.000 forint között szokott alakulni a méretüktől, a mérési pontok és a feltárt hibák számától függően.

Az alkalmazott vizsgálatok a teljesség igénye nélkül:

- Az esetleg rendelkezésre álló dokumentumok ellenőrzése (épületvillamossági műszaki leírás, villamos terv, kivitelezői nyilatkozat, az elosztószekrény darabvizsgálati jegyzőkönyve, üzembehelyezést megelőző első felülvizsgálat jegyzőkönyve, a felhasznált anyagok műszaki adatlapjai és tanúsítványai, ...).

- Szemrevételezéses ellenőrzés a fogyasztásmérőtől a legutolsó dugaszoló aljzatig.

- A földelőszondán szétterjedési ellenállás mérése háromvezetékes vagy két lakatfogós módszerrel.

- A lakáselosztó burkolatának eltávolítása után szemrevételezéses vizsgálat.

- Az áram-védőkapcsoló műszeres mérése: minden fázison a kioldóáram és a kioldási idő mérése pozitív és negatív periódusban egyaránt, a névleges kioldóáram többszörös értékeivel is.

- Feszültség, hurokimpedancia, vonalimpedancia és földelési ellenállás mérése az elosztóban, minden dugaszoló aljzaton, minden világítótesten és minden további fogyasztón.

- Szigetelési ellenállás mérése a villamos berendezés vezetékrendszerén.

Sajnos Sopronban is vállalnak munkát olyan "szakemberek", akik jóval a piaci ár alatt, 25-50 ezer forintos áron vállalják a villamos biztonsági felülvizsgálatot gyakran "MEGFELELŐ" minősítéssel még családi házakban is, és a munkájuk kimeríti a csalás kategóriáját.

Tudok soproni, de 30-50 kilométerről érkező álfelülvizsgálókról is, akik az összes előírt vizsgálatot nem végzik el, majd a 30-60 perces munkájuk végén kiállítanak egy 8-12 oldalas műszaki karikatúrát, mely szakmailag és jogilag nem állja meg a helyét. Sőt, az egyik "kolléga" fénykép alapján készíti a minősítő iratokat.

Ezek a papírgyárosok megtévesztik a lakás eladóját és a vevőt is, hiszen a minősítő irat minimális tartalmi követelményeivel csak a szakemberek vannak tisztában.

Az ilyen csalók szellemi alkalmatlanságának gyanúja is felmerülhet, és a tevékenységükből több probléma is származhat:

- Az új tulajdonos végeztethet egy igazi vizsgálatot, amivel akár bíróságra is mehet, ha a villamos berendezés hibáit az előző vizsgálat nem tárta fel.

- Baleset alkalmával egy hosszú jogi procedúrára is készülhet az eladó, hiszen a minősítő irat megrendelője ő volt.

Egy hamisított, elsumákolt tartalmú dokumentum megrendelése, elkészítése és felhasználása az ügyben szerepet játszó felek számára akár a következők elkövetésének gyanújával is járhat:

- A jogszabályi előírások megsértése: 40/2017. NGM rendelet
- Hamis magánokirat felhasználása: Btk. 345. § (egy évig terjedő szabadságvesztés)
- Kellékszavatossági felelősség: Ptk. 6:157. §, 6:159. §, 6:163. §
- Szerződésszegés: Ptk. 6:137. §
- A szakmai hozzáértés hiánya súlyosbító tényező lehet.
- Okirathamisítás: Btk. 342. § (elzárástól három évig terjedő szabadságvesztés)
- Csalás bűntette: Btk. 373. § (a kár nagyságától függően akár több év szabadságvesztés)
- Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés: Btk. 165. § (egy, de halál esetén akár öt év szabadságvesztés)
- Bűnsegédlet: Btk. 14. § 2. (Ha például az ingatlanközvetítő tudja, hogy a legolcsóbb felülvizsgálatot nyújtó kókler milyen minőségű dokumentumot állít ki - a büntetés mértéke általában megegyezik az elkövetőre kiszabott büntetéssel.)

A probléma szakmai körökben annyira súlyos, hogy a 2025. októberében az energiaügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat alapján (ide kattintva találod a törvényjavaslatot, 9. lap) a Magyar Közlöny 2025. december 16-án kelt 153. száma (itt találod, a 112. lap) meg is írja, hogy 2026. júniusától a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara regisztrálja a villamos biztonsági felülvizsgálókat, ellenőrzi a munkájukat, az engedélyüket pedig szakmai vétség esetén vissza is vonhatja (itt találod az MKIK hírét erről).

Mit ír az ingatlanos ügyekre szakosodott ügyvéd? Ide kattintva elolvashatod

Hogyha villamos biztonsági felülvizsgálatra van szükséged, vagy kérdésed van, állok rendelkezésedre telefonon:

0620 / 448-24-12

További elérhetőségek itt!